A bichon az egyik legôsibb hobbikutya, vagyis olyan négylábú barát, melyet pusztán a kellemes társaságáért tartottak, illetve tartanak. Évszázadokon keresztül fejedelmi udvarok lakója volt. Ám plüssállatkákra emlékeztetô külseje ne tévesszen meg senkit: valójában keménykötésû, sportos, robusztus kutyáról van szó!

Apró termete nem akadályozta meg a bichont abban, hogy a legnagyobbak kedvence legyen. Hogy csak egy-két nevet említsünk: I. Ferenc francia, II. Fülöp spanyol király, Katalin, minden oroszok cárnôje, valamint Madame Pompadour is a fajta feltétlen híve volt.

Teste arányos, feje rövidebb, mint például a máltaié, koponyája viszonylag széles. Szeme közepesen nagy, sötétbarna. Orrtükre fekete. Füle hegyes, a fejéhez simulva lelóg, kissé ráncos. Törzse hosszú, izmos. Végtagjai rövidek, egyenesek, párhuzamosak, megfelelôen izmosak. Farkát, melyet hosszú, selymes szôrzet borít, fölemelve, pásztorbot alakúra hajlítva hordja. Szôrzete az egész testén hosszú, sima, könnyû, selymes, a vége könnyedén göndörödik. Színe teljesen fehér, illetve vajszínû, néha gesztenyeszínû foltokkal tarkított. Marmagassága 20–28 cm, súlya maximum 3–6 kg.