Kutyát szeretnénk. De miért? Mert elolvastuk Kántor történeteit vagy láttuk a Lassie hazatért és Rex felügyelôt? Vagy csak a gyerek nyaggat? Ha a leendô tulajdonos kutyavásárlás elôtt legalább csak egy szakkönyvet elolvasna és néhány alapvetô kérdést átgondolna, jelentôsen csökkenne a szaporítók bevétele és a menhelyi kutyák létszáma. Igen, mielôtt megvennénk az aluljáróban árult legszerencsétlenebb külsejû kölyköt, mert annyira édes, gondolkozzunk el a kutyatartás felelôsségérôl és árnyoldalairól.

1. Például a család mindegyik tagja akarja a kutyát? Vagy majd munkából jövet hazaérve nem értjük, miért rohan nyüszítve a sarokba kedvencünk, pedig mi csak a cipônket akartuk levenni, azért emeltük fel a lábunkat?

2. Ha egyedül élünk, és nincs kivel megosztani a sétáltatás terhét, alaposan mérlegeljük idôbeosztásunkat. Nem éppen állatbarát eljárás, de napi öt-hat órát még csak-csak kibír bezárva a lakásba egy megfelelôen szocializált, egészséges felnôtt kutya, de ennél több már állatkínzás. Arra is gondoljunk, ha kölyökkutyát veszünk, az elsô néhány hétre szabadságot kell kivennünk.

3. A kutya nem dísztárgy, nem abból áll az élete, hogy eszik, alszik és háromszor tizenöt percet sétál. Foglalkoztatni és nevelni kell, különben nemcsak ô sérül lelkileg, hanem a lakás is, a lebontott, szétrágott bútorokkal együtt. Szélsôséges esetben, nagytestû fajtáknál balesethez is vezethet a rosszul tartott, elhanyagolt kutya. Hamar a bíróságon köthetünk ki!

4. Van-e elég pénzünk kutyára? A vételár többszörösét fogjuk a kutya élete során kifizetni többek között az állatorvosi rendelôben, az eledelboltban, esetleg a kiállításon vagy a kozmetikusnál. Apróság, de a BKV jármûvein teljesárú bérletet vagy jegyet kell váltani a kutyának is. Persze hamarosan rájövünk, hogy kutyázni igazán csak autóval lehet.

5. Ha felnôtt kutyát veszünk vagy menhelyrôl fogadunk be, elôször csak próbaidôre vigyük haza a kutyát. Nem csak mende-monda, a befogadott kutyák valóban roppant hálásak gazdájuknak egész életük során. Ha ismeretlen származású, keverék kölyökkutyát veszünk magunkhoz, számítsunk arra, hogy esetleg kifejlett korában sokkal nagyobb lesz a kis kedvenc, mint ahogy terveztük.

6. Fajtaválasztás. Nemcsak környezetünk és saját magunk fizikai adottságai befolyásolják a megfelelô fajta kiválasztását, hanem lelki beállítottságunk is. Kiállításokra járva, tenyésztôkkel, gazdákkal beszélgetve, kutyás könyveket, újságokat olvasva tájékozódjunk a tetszésünket elnyert elnyert fajták viselkedésérôl, tulajdonságairól, szükségleteirôl.

7. Rengeteg múlik a megfelelô tenyésztô kiválasztásán. Csak olyan embertôl vegyünk kölyköt, aki nemcsak a kicsiket, hanem mindegyik felnôtt kutyáját jó körülmények között tartja, és láthatóan szereti is, nemcsak haszonállatnak tekinti ôket. Lelkiismeretes tenyésztô szívesen válaszol minden kérdésünkre, és indokolt esetben a tôle származó kutyát visszaveszi, mintsem hogy az sokadik tulajdonos után menhelyen vagy egy autó kereke alatt végezze.

8. Érdemes a helyi önkormányzatnál is érdeklôdni az érvényben lévô, kutyatartásra vonatkozó elôírásokról, rendeletekrôl, mielôtt hosszadalmas és kellemetlen vitákba, ne adj’ isten, eljárásba keveredünk. Társasházakban sajnos a közgyûlési többség megtilthatja a kutyatartást, ezért nem árt jó viszonyban lenni a szomszédokkal.